Kiskert, konyhakert, balkonkert

A természet folyamatai testközelből

Írta: Katona Noémi

A természethez való elmélyültebb kapcsolódás egyik nagyszerű módja a kertészkedés. A növények gondozása során a természetes folyamatokat testközelből tapasztalhatjuk meg. Emellett – vagy éppen ezért – a jelen teljesebb megéléséhez, a lelki ellazuláshoz is nagyban hozzásegít. 


Természetközeli módon úgy kertészkedhetünk, ha teret engedünk a természetes működésnek, illetve lemásoljuk azt:

  • Hónapos retek - Fotó: Katona Noémi
    a növényeket a nekik megfelelő helyre ültessük (talaj minősége, napfény, víz-viszonyok stb.); 
  • törekedjünk a sokféleségre: minél többféle növény van a kertben, annál kisebb kárt okoz közöttük egy betegség; 
  • ismerjük meg a növények, és a környéken élő állatok tulajdonságait; 
  • ne feledkezzünk el a talajélet védelméről;
  • vegyszerek helyett használjunk megelőzésre természetes védekezési módszereket: védőnövények, növénytársítások, beporzók és ragadozók odacsalogatása;
  • a már nagy számban megjelent, nemkívánatos növények és rovarok ellen pedig használjunk növényi leveket, bio minősítésű szereket, kézi ritkítást.


Néhány védőnövény: a büdöske drótféreg, fonálféreg, sárgarépalégy ellen; a körömvirág fonálféreg és levéltetű ellen; a kakukkfű, a levendula és a zsálya hangyariasztó; a fokhagyma lisztharmat, szürkepenész, fonálféreg, burgonyabogár, lótücsök, földibolha ellen; a kapor sárgarépa-gyökértetű, káposztalepke, levéltetű, a meztelen csiga, atka ellen.  

Növénytársítások pl.: a hagymák és a répafélék védik egymást (répalégytől és hagymalégytől). Jó társnövények még többek között a spenót és a borsó; és a retek-saláta-hagyma hármasa.


Konyhakert az erkélyen

Zöldborsó hajtások - Fotó: Katona Noémi
Akkor sem kell feltétlenül lemondani a konyhakert élményéről, ha nem sikerült ágyáshoz, előkerthez, kertrészhez jutnunk. Elég egy napsütötte erkély, virágcserepek és balkonládák, no meg némi termőföld ahhoz, hogy megkezdjük saját kis konyhakertünk kialakítását. Az erkélyen a locsolás a legkritikusabb része a dolognak. Ha több napra elutazunk, állíthatunk egy-egy kilyukasztott aljú, vízzel feltöltött PET palackot fejjel lefelé a cserepekbe, vagy vehetünk kifejezetten erre a célra gyártott csepegtetőfejet PET palackhoz, ami meg tudja oldani a fokozatos vízellátást! 

Íme néhány erkélyen is termeszthető növény, melyek közül válogathatunk úgy, hogy szinte egész évben legyen mit szüretelni: 

hónapos retek – márciusban vetve kb. egy hónap alatt beérik; a szárazságot nem szereti;

zöldborsó – márciusban vetjük, június közepe, vége felé le is érik; zöldborsóhajtásnak szeptember végéig vethetjük;

Spenót - Fotó: Katona Noémi
tépősaláták – márciusban már vethetjük; bébilevélként 1-1,5 hónap múlva, tépősalátaként 2-2,5 hónap múlva szedhető; bébilevélnek vethetjük ősszel is;

borsmustár (rukkola) – márciustól szeptemberig folyamatosan vethető;

bazsalikom – palántának vetjük február-márciusban, május második felében ültetjük ki;

spenót – márciusban vetjük, vagy „tél alá” november-decemberben; kb. április-májusig szedhető, amíg fel nem magzik (tehát virágozni nem kezd);

mángold – április-májusban vetjük; egész nyáron és ősz elején is szedhető;

répák (cserépben bébirépa, levélpetrezselyem) – a hosszú tenyészidejűt márciusban vetjük, ősszel szedhető; a rövid tenyészidejűt pedig másodvetésként termesztjük (pl. borsó után);

hagymák – márciusban érdemes dughagymát duggatni, vagy októberben; ha újhagymaként fogyasztjuk akkor tavasz, nyár folyamán bármikor ledughatunk egyet-egyet a megüresedett helyekre; sokféle hagyma közül válogathatunk a vörös- és a fokhagymán túl, érdemes kísérletezni, erkélyre inkább a kisebb helyigényű mogyoróhagyma (másnéven salottahagyma) ajánlott;

Leveles kel - Fotó: Katona Noémi
paradicsom – palántának vetjük februárban, márciusban; május második felében, fagyosszentek után ültetjük ki; októberig szedhető;

uborka – májusban vetjük; másodvetésként pl. borsó után kitűnő; egész nyáron és ősz elején szedhetjük; fel kell futtatni; a vízhiánytól keserű lesz;

cukkini – április-májusban vetjük; egész nyáron, ősz elejéig szedjük; nagy méretű cserepet igényel;

leveles kel – május végén, június elején vetjük (másodvetés); egész télen át szedhető, fagyban is(!);

madársaláta – szeptember környékén vetjük; egész télen át szedhető, márciusig (fagyott állapotban nem, mert kiolvadva összeesik);

levendula – évelő növény, tehát csak egyszer kell elültetni; kis bokra örökzöld, így télen is díszít; szárított virága molyűző; de készíthető belőle tea, szörp, desszertekben is használható; gyógynövény;

Földieper balkonládában
Fotó: Katona Noémi
citromfű – évelő növény; bár télen tövig visszafagy, de tavasszal újra kihajt; áprilisban már lehet szedni a friss hajtásokat (módjával, nehogy túlságosan megkopasszuk); gyógynövény, de finom limonádéba, teának, és szörpöt is készíthetünk belőle; külön cserépbe javasoljuk, mert nagyon terjed, és könnyen elnyomja a többi növényt;

menta - évelő növény; télen ez is tövig visszafagy, de tavasszal újra kihajt; áprilisban már lehet szedni a friss hajtásokat (módjával, nehogy túlságosan megkopasszuk); szintén nagyon finom limonádéba, és teát, szörpöt is készíthetünk belőle; gyógynövény; kifejezetten csak külön cserépbe javasoljuk, mert nagyon terjed, és elnyomja a többi növényt.

A gyümölcsök közül a földiepret mindenképpen meg kell említeni, cserépben is bőven terem, évelő növény.


Lakáskertészkedés

Virágzó metélőhagyma - Fotó: Katona Noémi
Ha erkélyed sincs, akkor is van lehetőség kicsit kertészkedni, lakáson belül: 


- csíráztathatsz mikrozöldeket (pl. brokkoli, retek, zöldborsó), 

- napfényes ablakpárkányon tarthatsz fűszer- és gyógynövényt (pl. bazsalikom, metélőhagyma, petrezselyem, rozmaring, tárkony, kakukkfű), és  

- megpróbálkozhatsz zöldségekkel is, beltérben leginkább a hónapos retekkel, a spenóttal, tépősalátákkal, a mogyóróhagymával érhetünk el sikereket. 

Lakásban termesztés során - a viszonylag kis méretű cserepek miatt is - fokozottan oda kell figyelni a növények tápanyag-utánpótlására, a rendszeres öntözésre, de arra is, hogy NE pangjon alattuk a víz.


Az erdőkert és a permakultúra 

A biogazdálkodás természethez legközelebb álló ága a permakultúra, melynek legszemléletesebb példája az úgynevezett erdőkert. Lényege, hogy a kertészkedés ne a természet folyamatai ellen való szüntelen küzdelem legyen, hanem a velük való együttműködés, és hogy egy, közös egészként, rendszerben lássuk és kezeljük a kert elemeit - a növényeket, állatokat, mikroorganizmusokat, épületeket, tájat és embert -, a talaj mély rétegeitől kezdve a fák tetejéig. Segítségével már húsz négyzetméteren is ki lehet alakítani egy természettel összhangban működő kertet, tehát akár a lakótelep házait övező kiskertek is alkalmasak lehetnek rá.