15. Gazdagrét környéki természeti értékek és történeteik: Keserűvíz-források (Kőérberki szikes-rét - Őrmezei rétek)

Világhírű gyógyvizek és Budapest környékének egyetlen szikes rétje

Írta: Katona Noémi

Fotó: Katona Noémi
Gazdagrét közvetlen közelében egy több szempontból is igen értékes terület található. Egyrészt természeti különlegesség, mivel ez a főváros környékének utolsó megmaradt szikese. Másrészt, innen palackozzák a híres Hunyadi János és Ferenc József gyógyvizeket. A két dolog nem független egymástól. Az itteni talaj összetétele okozza a talajvíz magas nátrium- és magnézium-szulfát tartalmát, a gyógyvíz világviszonylatban is egyedülálló összetételét, és emiatt figyelhető meg a szikesedés is a területen. 

Maga a szikes élőhely minden bizonnyal puszta létét köszönheti a jól jövedelmező gyógyvíznek, hiszen gazdasági érdekből, vízbázisvédelmi okokból ezt a területet régóta szigorúan, kerítéssel is óvják. Ez magyarázza, hogyan maradhatott meg a meglehetősen ritka, közel természetes állapotú szikes rét forgalmas utak által körbezárva, a főváros közigazgatási határain belül.  

Kezdjük tehát a gyógyvízzel! 

A 6-8 méter mélyen lévő glaubersós és keserűsós ásványvízkészlet nemzeti kincsünk, mely több, mint 150 éves története során világhíressé vált. Tulajdonképpen talajvíz, ezért bármely felszíni szennyezés fokozottan veszélyezteti. Kitermelés a mai napig történik az Egér út mellett fekvő területen, az itteni gyógyvizek napjainkban is kaphatók a gyógyszertárakban.

A talaj: Ezen a helyen egy kékesszürke, tengeri eredetű agyagréteg található a felszín alatt. Az egykori tengeri szervezetek elbomlásából az idők során kénhidrogén szabadult fel, amely a talajban található vízben vasoxiddal egyesülve piritté alakult. A pirit apró ásványai pedig könnyen bomlanak, és szulfátként oldódnak bele a vízbe.

Fotó: Katona Noémi
A felfedező: A Kőérberki szikes rét területén található gyógyvizet Saxlehner András posztókereskedő azonosította be 1862-ben, miután meghallotta, hogy van itt egy patak, aminek olyan keserű a vize, hogy „sem ember, sem állat meg nem issza”. Bevizsgáltatta, és miután kiderült, hogy a víz világviszonylatban is egyedülálló ásványianyag-összetételű, megvásárolta a területet. A Hunyadi János néven forgalomba hozott magas glaubersó (nátrium-szulfát) és keserűsó (magnézium-szulfát) tartalmú keserűvíz a hashajtó gyógyvizek közül az egyik legismertebb lett, a cég még Amerikába is exportált. A szomszédos Őrmezei réteken is találtak (valamivel enyhébb hatású) keserűvizet, melyet Ferenc Józsefről neveztek el. 

A Hortobágy szikes pusztáira hasonlító, igen értékes sziki növénytársulás tehát éppen a talajvízben feldúsult ásványok hatására jelent meg itt. A rét fennmaradásához az emberi tájhasználat is hozzájárult: régen tehenekkel és kecskékkel legeltették, vagy kaszálással tartották fenn. A középkorban még vízben jóval gazdagabb lehetett az itteni táj, hiszen az akkori okiratok egy Szék vagy Szik nevű mocsaras tóról tudnak ezen a helyen (ld. a 'Nevegy falu határai időben és térben' című fejezetben), de még az 1800-as években is kifejezetten vizes területeket jelöl itt a térkép. 

Vizes területek Gazdagrét környékén (1819-1869), fehérrel a mai nevek - Forrás: Arcanum Térképek

A kétezres évek elejére azonban – az 1950-es évek környékén kialakított vízelvezető árokrendszer hatására – a rétre a kiszáradás és a kiédesedés egyszerre volt jellemző, mivel egyre mélyebbre került a talajvíz, és ezáltal csökkent a felszíni só koncentrációja is.


A terület napjainkban

1. A Kőérberki szikes rét Természetvédelmi Terület a 11. kerület Kőérberki út – Egér út – Balatoni út által határolt, közel 42 hektáros terület, ami 1982 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A vízbázisvédelem miatt napjainkban is zárt, csak engedéllyel látogatható. A területet érdekes kettősség jellemzi, ugyanis egyszerre vannak jelen a szikes rétek és a nedves rétek meghatározó fajai. 

A különleges flórában százával nő a védett keskenylevelű gyapjúsás, a nyúlánk sárma, a sziki árokvirág, az egypelyvás csetkáka és egy országos szinten is ritka orchidea, a mocsári kosbor. A rét különösen szép augusztus környékén, amikor virágzik a magyar sóvirág és a sziki őszirózsa. A terület botanikai ritkaságai között megtalálható még a sziki útifű és a sziki pozdor is. 

A szikes rét értékes állatvilágnak is otthont ad, szitakötő- és lepkefajokban igen gazdag. Megtalálható itt a védett, közösségi jelentőségű nagy tűzlepke is, amelynek legnagyobb közép-európai állományai éppen nálunk, Magyarországon élnek. 

A terület madárvilága is figyelemreméltó, az élőhelyi kettősség a madárfajok tekintetében is fennáll. Egyaránt jelent van például a bokros gyepekre jellemző tövisszúró gébics és a nedves rétekhez kötődő bíbic is, amely rendszeresen előfordul a tavaszi vonulási időszakban, sőt csapadékosabb években költése is várható. Számos nádi énekesmadárfaj szintén megtalálható itt, amelyek a fővárosban ritkaságnak számítanak. Szereti ezt a tájat a tengelic, a zöldike, a cigánycsuk és a sárszalonka is. 

Az említett kiszáradás miatt halaszthatatlanná vált az élőhely helyreállítása, aminek során 2023 februárjában feltöltötték, vagy teljesen meg is szüntették a mesterséges vízelvezető árkokat annak érdekében, hogy ne tűnjön el olyan gyorsan az esővíz a területről, és visszatérhessenek a korábban jellemző felszíni elöntések. 

Gazdag vízi-világ - Fotó: Katona Noémi
2. Őrmezei rétek néven 16 hektáron át folytatódnak a rétek a Balatoni út túloldalán. Itt találhatók a gyengébb hashajtó hatású Ferenc József keserűvíz kútjai. Bár természetvédelmi értéke ezen területnek is igen kimagasló, egyelőre még nem élvez oltalmat: a tervek szerint ez valósul majd meg a főváros által 2024-ben elnyert LIFE-pályázat keretében, amire mindjárt visszatérünk. Itt kevésbé szikes a talaj, a réteken túl erdős területek is előfordulnak, és több a vizes élőhely, a nádas. 

Él itt nádi tücsökmadár, nádi rigó, kabasólyom, patakjában pettyes gőte is előfordul. A mezőn virul többek között a ligeti zsálya, a varjútövis, és az ebszőlő csucsor. A nyárfákkal, illetve a velük élő gombákkal szimbiózisban pedig védett orchideafajok élnek: a fehér madársisak és a kardos madársisak. (Ezért is fontosak az őshonos fák, mert egyértelműen elősegítik azt, hogy a többi őshonos faj is megtalálja életfeltételeit.)


A nyertes LIFE pályázatról

2024-ben Budapest pályázata nyert az Európai Unió LIFE programjának abban a ‘Természet és biológiai sokféleség’ kategóriájában, amin rendszerint nagy nemzeti parkok, bioszféra-rezervátumok érnek el sikereket. (A LIFE az egyetlen uniós forrás, amely dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket támogat.) 

Így elindulhat a Biodiverse City LIFE nevű természetvédelmi projekt (hivatalos honlapja itt). A pályázat címe jól összefoglalja a főbb célkitűzéseket: "Gyepterületek helyreállítása Budapesten hagyományos földhasználati módszerek felélesztésével, a felszíni vizek visszatartásával és közösségi tevékenységekkel a városi biodiverzitás és éghajlat javítása érdekében." A LIFE-projekt keretében elkészül Budapest biodiverzitási stratégiája is. 

A program keretein belül három fő helyszínen zajlik élőhely-rehabilitáció: 

- Óbudán, a 3. kerületi Mocsárosban, 

- a közeli 22. kerületi Tétényi-fennsíkon, 

- és itt nálunk, a 11. kerületi Kőérberki- és Őrmezei réteken. 

A nyertes LIFE-pályázat célja a Kőérberki szikes rét és az Őrmezei rétek területein, hogy visszaállítsák a természetes vízkormányzást, visszaszorítsák az idegenhonos növényzetet, és elősegítsék a védett növény- és állatfajok szaporodását. A helyreállítás, a patakrevitalizáció során nemcsak felszedik a betont a csatornákból, hanem meg is emelik a medrek talajszintjét, hogy a túl alacsony medrű patak többé ne elszívja a vizet a területről, hanem képes legyen újra bőségesen táplálni az itteni rétek élővilágát.

Következő fejezet >>

<< Előző fejezet

> TARTALOMJEGYZÉK <

Források: 

Kerületi Környezetvédelmi Program 2021-2026 Újbuda