4. Régészeti feltárások Gazdagrét környékén: 7000 éves őskori falu, sárlavina a római korban és rejtélyes középkori agyaggolyók
Írta: Katona Noémi
Gazdagrét környéke bővelkedik régészeti leletekben. Már a lakótelephez kapcsolódó 1983-as földmunkák idején is gazdag leletanyagra bukkantak, de később Madárhegyen és Spanyolréten is újabb és újabb feltárásokat eredményeztek az ottani építkezések.
 |
| Forrás: sirasok.blog.hu |
A legtöbb lelet 3 korszakból származik:
- az őskorból, azon belül is főleg az újkőkorból,
- a római korból, a Kr.u. 1-5. század közöttről, és
- a középkorból, elsősorban az Árpád-korból.
Milyen kép rajzolódik ki ezekből? Lássuk!
Újkőkor
Nagyjából 7000 éve népes őskori falu élte életét a Spanyolréti-árok mentén, a Spanyolrét és Madárhegy találkozásánál elterülő széles völgyben (2016). Az újkőkori falu területén végzett ásatások a közeli nagy társasházépítésektől sürgetve több szakaszban, éveken át zajlottak, de a feltárás még 2025-ben is csak részleges. A lelőhely kiterjedése azonban már így is többszöröse annak, mint amire számítottak.
A korszakra jellemző favázas házakat találtak itt, melyek 20 méter hosszúak és 6-7 méter szélesek is lehettek. Főként cserépedények töredékei, tenyésztett és a vadászott állatok csontjai kerültek elő (köztük disznó és marhacsontok), de őrlőkő töredéket és pattintott kőeszközöket is találtak. Érdekesség, hogy dunai kagylók héjai is előbukkantak, ami megerősíti, hogy az akkoriban itt élő embereknek ezek is az étrendjét képezték. A kutatók szerint pont a terület jó vízellátottságának, tehát a helyi patakoknak köszönhető, hogy már a kőkori ember is megtelepedett a környéken.
 |
| A terep - Spanyolrét Forrás: regeszet.aquincum.hu |
E korokból viszonylag kevés leletünk van jelenleg. Késő-rézkorból származó edényeket Gazdagrét területén találtak, a lakótelep-építés során (1983), bronzkori edénytöredékeket pedig Madárhegyen 2006-2007-ben.
A római kor
Az 1-2. században is egy falusias települést találunk a Spanyolrét és Madárhegy közötti széles völgyben. Ebből a korból veremházak, tároló- és szemétgödrök nyomai kerültek felszínre.
A 2-3. századból ugyanitt egy észak-dél irányú utat találtak a régészek, mely a Rupp-hegy felől ereszkedett le a völgybe, majd minden bizonnyal valamivel délebbre becsatlakozott egy jelentősebb útvonalba.
 |
| Az egyik római
kori faragott kőlap Forrás: sirasok.blog.hu |
Ugyanerre a korra datálják a Rupp-hegy oldalában előkerült 6 db faragott kőlapot, melyek egyikén finom kivitelű, szinte sértetlen dombormű látható. A kőtömbökön talált latin felirat alapján a díszes síremléket egy apának állíttatta fia és lánya. Ilyen sírépítményeket általában gazdag villatulajdonos családok készíttettek akkoriban. (Feltárás: 2009.)
A 3-4. századból egy villagazdaságot és annak kő kerítőfalait találták meg ugyanebben a völgyben. A későcsászárkori leletanyaggal együtt egy terrazzo padló részlete is napvilágra került. (Feltárások: 2006-2007, 2019, 2021.) (A terrazzo: kötőanyaggal készített burkolat, pl. oltott meszes kötőanyagba ágyazott kődarabokkal, csiszolással kialakítva). Még korábban, 1960-ban három temetkezést is feltártak a közelben, melyek szintén ehhez a gazdasághoz köthetők.
Az ásatások vizsgálataiból, pollen- és állatcsontelemzéseiből az látszik, hogy a késő kelta-római korban ez a Rupp-hegy felől lefutó széles völgy meglehetősen vizenyős terület volt, süppedős, nedves réti talajjal, amely időszakosan kiszáradt. Így a környék földművelésre kevésbé, inkább állattartásra volt alkalmas. (2006-2007)
 |
| A római-kori
leletanyag egy darabja Forrás: regeszet.aquincum.hu |
A jelenleg is csordogáló Spanyolréti-ároktól északkeletre sikerült egy mára már feltöltődött patakmedret is azonosítani, ahol a római korban újabb árkot ástak. Talán pont a hirtelen lezúduló esők ellen védekezhettek így. (Érdekes lenne tudni, hogy a sárlavina idején milyen volt a fenti hegyek erdősültsége, a túlzott fakivágások ugyanis könnyen eredményezhetnek földcsuszamlásokat az ittenihez hasonló domborzati viszonyok mellett is.)
A 4. sz. közepétől az 5. sz. végéig nyújt betekintést a Gazdagrét területén talált késő-római kori temető, méghozzá egy igen intenzíven változó időszakba (1983). A temetkezési hely a dombtetőn feküdt, egy forgalmasabb út mentén, mely a Gellért-hegy felől nyugati irányba, a római birodalom belsejébe vezetett. (A környékbeli utakról még lesz szó később a középkor kapcsán, a dűlőkről és utakról szóló fejezetben.) A nagyjából 150 évig használt temetkezési helyről 116 sír került elő, melyek között feltűnően kevés a nő és a gyermek. Ezt magyarázhatná az, ha mondjuk elsősorban katonáskodó csoport vagy csoportok temetkeztek volna ide.
 |
| A
lakótelep építésekor talált temető részlete Forrás: c3.hu |
A korábbi és későbbi sírok nagy területen keverten fordultak elő, de úgy, hogy egyetlen esetben sem metszették egymást a sírhelyek: úgy látszik tehát, hogy a későbbi temetkezések népe is tiszteletben tartotta a korábbi nyughelyeket, és nem bolygatták meg azokat.
Középkor
 |
Árpád-kori lakóház, sarkában az említett agyaggolyók Forrás: c3.hu |
Különös adalék a lakóház sarkában talált 60 db 3 cm átmérőjű agyaggolyó egy kupacban. Rendeltetésük ismeretlen. Feltételezések szerint talán vasművességgel lehetnek kapcsolatosak, de a mai napig nem tudni biztosan, hogy mire használhatták őket. További érdekesség, hogy a ház egész fala és alja vastagon átégett, amiből arra következtettek, hogy az épületet tűzvész pusztította el.
A spanyolréti és madárhegyi lelőhelyeken kevesebb középkori leletről tudunk. Egy avar-, vagy talán Árpád-kori veremházat azonosítottak itt, illetve előkerültek középkori pénzérmék és egy honfoglalás-kori veret is. (Feltárás: 2021.)
Az Árpád-korral kapcsolatban már összeérnek a régészeti és az írott források, így a következőkben az írott adatok nyomán haladunk majd tovább.
Források:
regeszet.aquincum.hu: újkőkori lelőhely; római lelőhely; római villagazdaság
Régészeti kutatások Magyarországon 2007
Végh András - Buda város középkori helyrajza 1.