Írta: Katona Noémi
Mit keres egy fenntarthatósággal foglalkozó oldalon a képernyőhasználat?
 |
| Forrás: penzcentrum.hu |
Minél jobban ráfüggünk ugyanis a képernyőkre (vagy bármire), annál kevésbé csatlakozunk valóságunkhoz, belvilágunkhoz, külvilágunkhoz, kevésbé tudunk igazi, építő kapcsolatban létezni embertársainkkal. Ez egyrészt az érdektelenség és a testi-lelki elerőtlenedés melegágya, másrészt a közösségek, kisközösségek kialakulását teljesen aláássa, a már meglévő kapcsolatokat gyengíti, bomlasztja.
Márpedig meggyőződésem, hogy minden környezeti, társadalmi probléma hosszú távú, és tartós megoldásának alapját csak a közösségek, ezen belül is az erős, egészséges kisközösségek, családok és egyének jelenthetik.
.jpg) |
| Forrás: mediapedagogia.hu |
Nagyon fontos, mindannyiunkat érintő téma ez tehát,
- mind egyéni (mentális egészség, függőség),
- mind családi (kapcsolatok minősége, a család ellenálló-képessége),
- mind társadalmi (a közösségek megtartó és érdekérvényesítő ereje) szinten.
Így hát érdemes tisztában lennünk a túlzásba vitt "kütyüzés" hatásaival, veszélyeivel és tüneteivel, mind magunkra, mind családtagjainkra, barátainkra való tekintettel.
 |
| Forrás: valaszonline.hu |
A cikk itt olvasható, a podcast beszélgetés a kutatókkal pedig itt hallgatható meg mindkettőt nagyon ajánlom.
Amit még érdemes tudni, hogy a függőség "gyógyszere" (az extrém, veszélyes elvonási tünetekkel járó szerfüggőségeket kivéve!) az elvonás, mégpedig 30 napos elvonás, aminek jellemzően az első 2 hete a legnehezebb.
A képernyőfüggőség éppen ezért nagyon nehéz dolog, mert főleg felnőttként, manapság internet nélkül már nagyon bonyolult - ha nem egyenesen lehetetlen intézni - a mindennapokat. Vagy csak elhitették velünk, elhitettük ezt magunkkal? Nem is tudom... Mindenesetre tény, hogy egyre inkább a netre, és az okostelefonunk képernyőjére van terelve minden hivatalos ügyintézés, kapcsolattartás is.
 |
| Forrás: civilek.info |
NÉHÁNY DOLOG, AMI SEGÍTHET FELNŐTTNEK IS, GYEREKNEK IS:
- képernyőmentes helyek: ki kell jelölni azokat a helyeket a lakásban, ahova egyszerűen nem visszük magunkkal a telefont: legfontosabb a hálószoba képernyő mentesítése, de jó ötlet az étkezőből (közös családi étkezésekről) és a fürdőszobából is kiebrudalni az eszközt.
- képernyőmentes idő:
- egyrészt egy napon belül érdemes pl. odafigyelni, hogy mondjuk a reggeli előtti időt és lefekvés előtti néhány órát ne töltsük képernyő előtt (igen, sajnos az esti filmnézés szokása elég rossz hatással van az ember alvására (alvás-folyamataira). Ehhez nagy segítség, ha kikapcsolod a telefonodon az értesítéseket. Én pl. a családommal és barátaimmal is megbeszéltem, hogy ha bármi sürgős dolog adódik, hívjanak fel, mert nálam nem pittyeg az üzenet. (Elképesztően felszabadító élmény egyébként!)
másrészt jó ötlet egy héten belül is kijelölni egy olyan napot vagy legalább egy olyan délelőttöt/délutánt, amit képernyőmentesen töltünk, lehetőleg szeretteinkkel együtt. Kifejezetten izgalmas lehet összeszedni azokat az örömteli tevékenységeket, amiket helyette végezhetünk.
Forrás: tarsasjatekok.com
- képernyőmentes tevékenységek: számos olyan tevékenységünk lett az elmúlt időkben az okostelefonjainkra terelve, amit máshogy is meg lehet oldani. Mindenkinek más válik be, de itt van néhány tipp:
- ne a mobillal ébresszük magunkat legyen sima ébresztő óránk (így nem lesz ott kísértésnek az éjjeliszekrényen)
- használjunk karórát
- sétáljunk a természetben anélkül, hogy bármit is lefényképeznénk a telefonunkkkal
- az esti szórakozás, megpihenés ne a filmnézés, sorozatnézés legyen, helyette olvassunk (lehetőleg papír alapon) vagy fejtsünk rejtvényt, társasozzunk, beszélgessünk, rajzoljunk, írjunk naplót, meditáljunk, hallgassunk zenét stb.
- a családnak lehet egy közös falinaptárja, amibe a programokat írjuk
- jegyzeteinket írhatjuk kis jegyzetfüzetbe, bevásárlólistánkat, receptjeinket is papírra
- írásbeli üzenet helyett hívjuk fel ismerőseinket telefonon (ez egyébként sokszor nagyságrendekkel hatékonyabb is, mint irkálni)
ételrendelést, időpontfoglalást is intézhetjük inkább telefonon
Forrás: drdomjan.blog.hu - utazáskor, várakozáskor ne kapjuk elő rögtön a mobilt, vagy kezdjünk el podcast-et hallgatni: napjainkban az agyunk információ befogadó funkcióját messze eltúlozva hasznájuk, nem hagyunk időt a feldolgozásra - bambuljunk hát és relaxáljunk rendszeresen! Ugyanez igaz a gyerekekre is: ne legyen cél, hogy ne unatkozzon - az unalom kreativitást szül.
Kényelmetlenebbek ezek a megoldások? Nem mindig, de - főleg eleinte - sokszor igen. Véleményem szerint azonban amennyire az ősembert a kényelem és a felhalmozás iránti igénye segítette fejlődésben és a túlélésben (pl. a kerék és a szekér feltalálása, vagy hogy a felhalmozó törzs nagyobb eséllyel élt túl egy szokatlanul hosszú telet), úgy modern, kényelemmel, „cuccokkal” és információkkal túlárasztott világukban ezek a jellemzőink legnagyobb ellenségeinkké váltak:
mozgásszegény életmódból eredő betegségek, egészségtelen táplálkozás, elmagányosodás, pszichés problémák tömeges előfordulása egyre korábbi életkorban stb.
Ezek alapján nem kellene a kényelmet olyan nagy pozitív súllyal számításba venni mindennapi döntéseink során.
Mindannyiunk érdeke tehát, hogy tudatosan, lelki erőnket összeszedve, saját magunk legjobb barátjaként odaforduljunk magunkhoz, és kitartással, következetességgel, türelemmel segítsünk magunknak kiszabadulni a képernyő fogságából.
Nagyon fontos - főleg a folyamat elején - hogy a képernyőmentes időszakokat minél inkább örömteli tevékenységekkel töltsük ki. Összeállíthatunk egy ötlet-listát egyedül végezhető, és társas tevékenységekről is, melyekből aktuális hangulatunknak megfelelően válogathatunk.
És persze az is óriási segítség, ha nem vagyunk egyedül ebben a dologban, ha családunk, párunk, barátunk is társul hozzánk.