13. Gazdagrét környéki természeti értékek és történeteik: Ördög-orom - Farkas-völgy - Széchenyi-hegy

Írta: Katona Noémi

Jókait is megihlette a mai Budapest leggazdagabb növényvilággal rendelkező területe, ahol a legenda szerint egykor maga az Ördög prédikált. De szól a történet szent remetéről, tudós papról, gazdálkodó apácákról, meditációs ösvényről, erdő mélyén tartott karácsony éji miséről is. Fedezzük hát fel e szakralitással is megfűszerezett helyszíneket!


Ördög-orom 

Budapest 12. kerületének, Magasút városrészében, a Farkas-völgy és az Irhás-árok között húzódik a keskeny, meredek Ördög-orom, melyet a területén található felhagyott kőfejtők földtani értékei, továbbá változatos élőhelyei és rendkívül sokszínű növényvilága miatt nyilvánítottak védetté. A természetvédelmi területhez később hozzácsatolták többek között a Farkasvölgyi karsztbokorerdőt és az Edvi Illés úti mészkedvelő tölgyest is, így kiterjedése napjainkban megközelíti a 20 hektárt.

Kilátás az Ördög-oromról a Farkas-völgyre - Fotó: Katona Noémi

Az Ördög-orom oldalában két kőfejtő is működött, mindkettőben köszörűkövekhez bányásztak alapanyagot. (A Budai-hegységben egyedülállóak az itt felszínre került, ásványokban gazdag tűzköves dolomit és tűzköves breccsa rétegek.) A kőfejtés felhagyása óta a természet visszahódította a bányaudvarokat. A terület lepkefaunájának sokszínűsége kiemelkedő, madarai között pedig zavarásra érzékenyebb fajokat is találunk, mivel az Ördög-orom közvetlen összeköttetésben áll a Széchenyi-hegy nagykiterjedésű erdeivel. 

Az Ördög-ormon megtalálható a magyarországi növényvilágot alkotó fajok csaknem egyharmada! Közel 600 növényfajt számoltak össze itt, ezek közül 44 védett, amivel az Ördög-orom kivívta a leggazdagabb növényvilággal rendelkező budapesti terület címet. 

A dolomit alapkőzet mellett a mikroklimatikus tényezők is hozzájárultak e fajgazdagsághoz: a csupasz sziklától és a nyílt sziklagyepektől a sűrű erdőig mindenféle növényzet megtalálható itt. A legnagyobb mennyiségben előforduló növénytársulás a mészkedvelő tölgyes, illetve a különböző karsztbokorerdő típusok. A hűvösebb, meredek oldalakon hársas törmeléklejtő-erdőt találunk. Ezen kívül a gerincen kis foltokban nyílt dolomit sziklagyepekkel is találkozhatunk.

Az Ördög-orom szikláin - Fotó: Katona Noémi

A hegygerincről gyönyörű kilátás nyílik a Farkas-völgyre és az annak túloldalán emelkedő Széchenyi-hegyre, továbbá a Sas-hegyre, a távoli Gellért-hegyre, a másik oldalon pedig a Tétényi-fennsíkra is. 

A szikla többszáz méteren át húzódó panorámagerincén (a kijelölt úton!) sétálni most már biztonságos, nem volt azonban mindig az: például az 1930-as években sem, mikor "ugyszolván minden vasárnap legurult valaki az Ördögoromról" - mint írták 1934 nyarán kis túlzással. A túrázót szerencsére most már végig korlát védi az orom mentén húzódó szakadékba szédüléstől. 

Az Ördög szószéke: Az Ördög-orom legmagasabb pontja az egykori köszörűkőbánya fölé magasodó Ördög-szószék szikla (317 m). A környékbeliek egy legendát is kötöttek ehhez a sziklatömbhöz, miszerint évszázadokkal korábban, esténként, maga az Ördög prédikált innen a néphez, pap alakjában. A hallgatóságból páran gyanút fogtak idővel a szónoklatok furcsasága miatt. Odahívták a közeli barlangban lakó szenthírű remetét, aki végül szavaival kényszerítette a szónokot valós alakjának megmutatására, mire annak ruháiból láng csapott ki, és füst meg gőz kíséretében szertefoszlott. (A legenda bővebben a függelékben olvasható.)


Farkas-völgy

A hosszú völgy, mely az Ördög-ormot és Csillebércet a Széchenyi-hegytől elválasztja, a Normafa alól kezdődik, és a Beregszászi út vonalában tulajdonképpen lefut egészen a Kelenföldi pályaudvarig. Leglátványosabb szakasza a Törökbálinti úttól fölfelé eső Farkas-völgy, melyet meredek hegyoldalak öveznek, és melyen felsétálhatunk a gyermekvasút Normafa állomásáig, vagy a Széchényi-hegy oldalába felkanyadorva a TV toronyig, de mindkettőt érintve körtúrát is tehetünk. 

Nevét valószínűleg a középkorban még itt élő farkasokról kapta (a szomszédos Farkasréttel együtt), egy másik elképzelés szerint pedig a területen nagy számban előforduló farkasalma nevű növénynek lehet köze az elnevezéshez.

Jókai Mór feljegyzéseiből azt is tudjuk, hogy a 19. század derekán még sasok is fészkeltek itt. Az írót olyannyira lenyűgözte a fővároshoz közeli, még akkoriban is érintetlen táj, hogy „A szerelem bolondjai” című regényének egyik meghatározó helyszínéül választotta. Könyvében így ír róla:

"Azt is kevesen tudják, hol van a Farkas-völgy (…), pedig az gyönyörű hely egy remetének – vagy egy pár szerelmesnek. Egy hosszú, mély völgy, két összeszorult hegyoldaltól képezve, miknek terebélyes bükk- és tölgyfái az út fölött összehajlanak. Még az utat is szépen benőtte a fű, mely rajta végigvezet; az utolsó szekér nyomát, mely a tavalyi szénát innen felvontatta, szépen befutotta a virágos szulák. Az út mellett kétfelől gyöngyvirágok csengettyűi adnak jelt prücskök hangversenyére, mik a fészkén ülő zöldikét altatják, nagy terjű körökben, miket sötétebb fű képez a gyep között, pofók csipkegombák csoportja kínálkozik dagadó pamlagul a röpke nappali pávaszemnek, s a virághulló bokorban rigófütty, fülemüle-ábránd hangversenyez."

Jókai saját kedves kertje sem volt egyébként messze innen, melynek területe napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében áll, és Jókai-kert néven látogatható.

Az Ördög-orom csárda - Forrás: egykor.hu
Több, mint fél évszázad múlva már nem volt annyira háborítatlanul csendes ez a környék, legalábbis az Edvi Illés út elején nem, itt működött ugyanis a sokáig igen népszerű Ördögorom csárda, amit 1924-ben Gruber Emil alapított. Az akkor még beépítetlen völgybe a csárda saját autóival díjmentesen hozták a vendégeket az 59-es villamos végállomásáról, a mai Márton Áron tértől, mert csak odáig lehetett eljutni tömegközlekedéssel. A világháború után a vendéglő tulajdonjogát elvették Gruber Emiltől, de üzemeltető maradhatott, és ő kitartott az elkövetkező nehéz időkben is: egy 1950-es évek végéről való tudósítás szerint egy rossz tűzhely, illetve egy egylángos gázzsámoly segítségével ötszáz ebédet tálalt fel. A csárdát végül a 90-es években zárták be, majd az épület le is égett, és helye, környéke azóta beépült.

A völgy napjainkban is erdőborította belseje felé az Ördög-orom sziklái mellett vezet el az út. Bal oldalon láthatjuk a magas sziklafalat, oldalában felhagyott kőfejtővel (belsejében pedig lezárt, világháborús óvóhellyel). Később, már az erdei úton sétálva, a Széchenyi-hegy oldalában vezető ösvény felé kanyarodva jutunk el a Farkas-völgyi víznyelőhöz. Ez egy természetes geológiai képződmény, a Budai-hegység egyetlen jó állapotú víznyelője. (Egyéb nevein ravaszlyuk, bujtató, zsomboly.) Olyan, mint egy hatalmas, kerek kút, bejárata 4 méter széles, mélysége 6 méter. A víznyelő - ahogy azt neve is jelzi - olyan felszíni karsztjelenség, melyen keresztül a víz a kőzet belsejébe jut. Alján mindig víznyelő rés, alatta gyakran üreg vagy barlang rejtőzik.


Úti Madonna kápolna - Fotó: Katona Noémi
Széchenyi-hegy

A Széchenyi-hegy oldalában, az erdő mélyén megbújó Úti Madonna kápolna építtetője, Berger János (1841-1909) nyilvánvalóan osztotta Jókai lelkesedését a völgy iránt. A katolikus pap, teológus és egyetemi rektor ugyanis, mikor olyan helyet keresett nyaralójának a várostól nem túl messze, ahol senki sem zavarja meg munka, elmélkedés vagy imádkozás közben, végül Farkas-völgy mellett döntött. A hittudóst csodálattal töltötte el a hegyvidéki táj varázsa. A víznyelő közelében, az út túloldalán álló villájából élvezte az erdő csendjét, melyet csupán a madarak éneke, vagy nagyritkán a szarvasok bőgése tört meg. Ezt a nagyszerű élményt szerette volna megosztani másokkal is. Az 1880-as években ezért gyönyörű kis erdei kápolnát építtetett nem messze nyaralójától (a Széchenyi-hegy lejtőjére), a hívek örömére gondolva, akik a városi nyüzsgésből kiszakadva, a természet ölelésében kívánnak békére lelni. 

Az emberek szerették is a nekik szánt kápolnát: a háborúk és az azt követő idők viszontagságai után is helyreállították a megrongált épületet, és még sokáig tartottak itt pl. karácsony éji misét is az erdő mélyén. Később egy ismeretlen vandálok okozta igen komoly pusztítás után hosszú ideig szinte elfeledve rejtőzött a hegyoldalban, de 1998-ban társadalmi összefogással sikerült felújítani, és azóta is eredeti szépségében tündököl a kedves kis kápolna az erdő ölén.

A rendház régen - Forrás: gallery.hungaricana.hu
Fent a Széchenyi-hegy tetején szintén egy egyházi kötődésű épület, egy egykori apácazárda áll. Érdemes messziről is megfigyelni: a Gazdagrét fölé magasodó hegyen, a szembetűnő TV torony mellett van egy másik messziről is látszó, impozáns, régi, kastélyszerű épület. Ez az Isteni Szeretet Leányai zárda, az apácák egykori rendháza. Az 1920-as években, a magas hegytetőn folyó építkezést a fogaskerekű teherszállító különjáratainak segítségével sikerült levezényelni. Az apácarend pártfogoltjai elsősorban az árvák, a szegény gyerekek és a védelemre szoruló cselédlányok voltak. A nővérek szinte mindent maguk állítottak elő: baromfit, kecskét, nyulat, tehenet, sertést neveltek, konyhakertet tartottak fenn, és gyümölcsfákat is ültettek. 

A rendház napjainkban - Forrás: mapio.net
A 2. világháborút követő évek végül elűzték innen az apácákat, de emlékeztet rájuk az Apáca-rét neve is. A rendház épületében sokáig a Rendőrtiszti Főiskola működött, kápolnáját előadóteremmé alakították, de – ha elfedve is – eredeti freskói megmaradtak. 2024-ben aztán az a kb. 10 hektáros terület, melyen az egykori zárdaépület is áll, református és katolikus egyházi szervezetek tulajdonába került, akik azt nyilatkozták, hogy hitéleti célra, és közfeladataik ellátására szeretnék majd használni. 

A hegytetőn álló zárda és a hegyoldalban megbújó kápolna között egykor fallal megtámasztott, padokkal szegélyezett szerpentinsétány vezetett, melyet az apácák "meditációs útnak" neveztek. Ezen az útvonalon juthatunk fel ma mi is a hegytetőre, az 1951-ig golfpályaként használt, de napjainkban virágai miatt fokozottan védett Apáca-rét, és a Virágos-rét irányába, ahonnan a megkapó kilátásban gyönyörködve végigtekinthetünk a tájon.

Következő fejezet >>

<< Előző fejezet

> TARTALOMJEGYZÉK <

Források:
Jókai Mór: A szerelem bolondjai (Kossuth Kiadó, Budapest, 2009)