Írta: Katona Noémi
Én Gazdagréten nőttem fel, és gyerekkoromban számomra az Irhás-árok volt az igazi ERDŐ. Csodaszép hely ez felnőtt szemmel is: a mély völgyben magasodó bükkfák ezüstös törzse oszlopszerűen tartja fejünk fölött a lombok zöld boltozatát – mintha a természet templomában lennénk. A környékbeli erdők viszonylagos zavartalanságáról árulkodik a holló és a feketeharkály jelenléte. Már a bükk itteni előfordulása is különlegessé teszi ezt a területet, hiszen jellemzően csak 500-600 méter fölött alkot erdőt hazánkban, míg a Kakukk-hegy legmagasabb pontja is csupán 438 méter. (Környékbeli hegyeinkről bővebben itt olvashatsz.) A szűk völgy északkeletre néző árnyékosabb, hűvösebb, párásabb oldala azonban megfelelő körülményeket biztosít ennek a sudár, gyönyörű fának. Igen értékes kincsünk hát ez az itteni erdőrészlet is.
 |
| Az Irhás-árok bükköse - Fotó: Katona Noémi |
Ahogy korábban már említettük, a völgy bejáratánál 1761. óta áll őrt Gazdagrét környékének legrégebbi épített nevezetessége, „a kereszt”. Ez tulajdonképpen egy barokk stílusú, mészkőből készült Szentháromság-szobor, a mai Törökbálinti út, Gazdagréti út és az Irhás árok találkozásánál. A hozzá kapcsolódó hagyomány szerint egy sváb szőlősgazdát, aki éppen az Irhás-árokban dolgozott, egyszer csak egy hirtelen támadt nyári zivatar nyomán magával sodort a megáradó patak – ráadásul a lovával és a kocsijával együtt. A gazda szerencséjére a Törökbálinti útnál lévő pallónál fennakadt, így ki tudott menekülni az árból. Hálából egy fogadalmi szobrot emeltetett túlélése helyén.
 |
| Az Irhás-árok - Fotó: Katona Noémi |
Az Irhás-árok visz fel a Csillebérc nevű 430 m magas hegyhátra. Ez nagy vonalakban a Kakukk-hegy tömbje és a Széchenyi-hegy közé eső fennsík, melyet „lent” az Ördög-orom, „fent” a Budakeszi erdő határol. A Kakukk-hegytől az Irhás-árok, a Széchenyi-hegytől pedig a Farkas-völgy választja el. Miként a Budai-hegység erdős részeinek többsége, a középkorban ez is királyi vadászterület volt. IV. Béla, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás is szívesen űzte a vadat a környéken, az 1400-as évek végén királyi vadászkastély is épült a budai hegyekben, Nyék területén. Csillebérc aztán később a budai polgárok kedvelt kirándulóhelye lett.
Félrevezető név és újkori eredetmondái: A csille szó minden bizonnyal tévedésből került a hegyhát nevébe, bányászat ugyanis sosem folyt a területen (a csille: bányákban használt, sínen futó, kisebb szállítókocsi). Akkor mégis honnan jött ez a 'csille'? 1847. júniusában, a Döbrentei Gábor indítványozta Dűlőkeresztelő során kapta ez a fennsík a Csile-bércz nevet. A 'Földrajzi nevek etimológiai szótára' szerint ugyanis egy 1831. évi német nyelvű történeti munkában a budaörsi Csiki-hegyek megjelöléseként a 'Berg Csile' név volt olvasható – elírás vagy szedési hiba folytán –, és Döbrentei Gábor aztán ebből a 'Csile' szóból kiindulva alkothatta meg az 1847-es Csile-bércz nevet.
 |
| A Csillebérc környéki erdő - Tündérek rejteke? :) Fotó: Katona Noémi |
A bérc nevét utóbb valószínűleg egy újabb elírásnak vagy jóhiszemű tévedésnek köszönhetően kezdték két l betűvel írni. Egy 1930-ban kiadott térképen mindenesetre már a mai formájában szerepel.
A Csile-mondakör modern továbbélése: Csile-bércz / Csillebérc nevével kapcsolatban 2018-ban egy aranyos kisfilm is született, a 'Tündérek a budai hegyekben', sőt Csile tündér alakja még gyerekkönyvet is inspirált 'Csile, a Bérc tündére, avagy a Gyermekvasút meséi' címmel (írta: Lengyel Gábor).