Írta: Katona Noémi
Mi a neve a környékbeli hegyeknek? Hogy hívják a köztük húzódó völgyeket? Vegyük őket sorra, így később, ha némelyikük felbukkan egy-egy leírásban, tudni fogjuk pontosan „kiről” is van szó.
Hegyeink földrajzilag: Igaz, hogy a környék hegyei nem érik el a tengerszint feletti 500 méteres magasságot, ezért földrajzi értelemben mindannyian domboknak minősülnek, DE hivatalos nevükben is hegyek, a történelmi források is végig hegyekként hivatkoznak rájuk, nem utolsó sorban pedig: Gazdagrétről észak-nyugat felé végigtekintve erdő-borította tömbjeiken, szintén hegység benyomását keltik – így hát jelen munkában is hegyként szerepelnek.
 |
| Forrás: Arcanum Térképek – Magyarország Katonai Felmérése (1941) |
Az Irhás-ároktól nyugatra emelkedik a Kakukk-hegy (438 m) nagy tömege, mely magába foglalja a kicsivel kisebb Frank-hegyet (417 m) is. Vonulatuk nyugat felé a Budaörsi-hegyben (430 m) folytatódik, majd következnek a Budaörsi-kopárok Gazdagrét mellől is jól kivehető tagjai: dél felé haladva a Farkas-hegy (343 m), az impozáns, szigetszerű Odvas-hegy (314 m), és kedves kis kápolnájával a Kő-hegy (235 m). A Kopárokon túl a Csiki-hegyek csoportja húzódik.
 |
| A Budaörsi-kopárok Albertfalva irányából Fotó: Katona Noémi |
A Kopárokon innen, kelet felé, telepített fenyveseik sötétjével tűnnek ki a Nap-hegy (253 m) és a Gazdagréthez közelebb eső Tűzkő-hegy (278 m). A Kakukk-hegy déli lábánál a Rupp-hegy (257 m) kisebb tömbje üldögél. A Csillebércre felfutó Irhás-árok keleti oldalán az Ördög-orom (317 m) következik, a Farkas-völgy másik felén pedig az ikonikus TV-toronyról könnyen felismerhető Széchenyi-hegy (482 m) magasodik.
 |
| Elöl a kis Rupp-hegy - balra a Kakukk-hegy - jobbra-hátul a Széchenyi-hegy (a felsejlő TV toronnyal) Fotó: Katona Noémi |
Gazdagréttől keletre a Sas-hegy (266 m) kopár tetejét pillanthatjuk meg a megfelelő utcákból vagy a megfelelően magas emeletekről szemlélődve.
Végül pedig Gazdagréttől délre szinte megbújik rejtekében a keserűvízforrások területébe ékelődő kis Dobogó (150m), melyet korábban Akasztóhegynek is neveztek.
(Környékünk földrajzi neveivel bővebben a ’Nevegy határai időben és térben’, és ’Az 1847-es tündérhegyi Dűlőkeresztelő’ című fejezetekben foglalkozunk, hegyeinket és völgyeinket pedig a 'Környékbeli természeti értékek és történeteik' rész fejezeteiben ismerhetjük meg közelebbről.)
Hegyeink fontos szerepe
Hegyeink nem csak szépségük, és az általuk nyújtott kirándulási lehetőségek miatt fontosak számunkra - ökológiai szerepük a környéken egyenesen pótolhatatlan például a levegőminőség és a helyi klíma kiegyensúlyozása szempontjából.
A környékbeli erdős hegyek ugyanis oroszlánrészt vállanak levegőnk tisztításában (por és egyéb szennyezőanyagok) valamint oxigénnel való dúsításában. De a környező zöldterületek gondoskodnak pl. hőség idején a környék hűtéséről is, fokozatos párologtatással, dús növényzetüknek és a talajukban tárolt víznek köszönhetően. gondoskodnak a terület hűtéséről.
(Gazdagrét mikroklímájáról lesz még szó a 'Mitől gazdag Gazdagrét' című fejezetben, a talajról és a felszín növényborítottságáról pedig a 'Gazdagrét növényvilága - Természetközeli élőhelyek...' című fejezetben.)
Forrás: