A gazdagréti táj sajátos természetföldrajzi helyzete… és a zuzmók
Írta: Katona Noémi
 |
| Kaptató sétány-menti fák - Fotó: Katona Noémi |
A lakótelep területét már jóval annak megépülése előtt is Gazdagrétnek hívták. Nevét a korábban évszázadokig itt elterülő
szőlőbirtokok és gyümölcsösök különösen gazdag terméséről kapta, mely a környék sajátos mikroklímájának, éghajlatának volt köszönhető. A Dunántúlról érkező esők ugyanis rendszerint itt csapódnak le, így bőven öntözték a szőlőket, gyümölcsfákat.
A környék időjárása napjainkban is hűvösebb, csapadékosabb, mint a budapesti átlag
– és ez ma is kedvez a gyümölcsöknek.
A lakótelepen sétálva számos termő fával és bokorral találkozhatunk évszaktól függően. Tavasszal érik itt például cseresznye, nyáron faeper, cseresznyeszilva (fosószilva), füge, húsos som, ősszel alma, szilva és persze a diófélék: dió, európai mogyoró (bokor), török mogyoró (fa) és mandula.
Egy másik időjárási tényező szintén igen nagy hatással van gyümölcsfákkal együtt minden itteni élőlény, köztük az ember egészségére is: ez pedig a szél. Elsőre talán sokunknak kellemetlenségek jutnak róla eszünkbe, ám napjainkban az egyre sűrűbb beépítettség és az egyre nagyobb gépjárműforgalom mellett a szél igen fontos, mondhatni pótolhatatlan hatással van a levegőminőségre. Nagy ajándék a Gazdagrét környékén előknek, hogy az itteni levegőt folyamatosan tisztítják az erdős hegyek irányából fújó, jellemzően északnyugati szelek.
Mikor tehát legközelebb arcunkba vág ez az erős szél, jusson eszünkbe, hogy neki és a környező hegyek erdőinek köszönhetjük, hogy ez Budapest egyik legtisztább levegőjű városrésze!
 |
| A lakótelep talán legszelesebb helyszíne a Gazdagréti tér - Fotó: Katona Noémi |
E folyamat hatékonyságát bizonyítja az itteni fák zuzmós kérge is, a zuzmók ugyanis nagyon érzékenyek a légszennyezésre. A nagyobb és sokfélébb zuzmótelepek tehát tisztább, frissebb levegőt jeleznek.
A zuzmók táplálékot csak a levegőből, egész testfelületükön keresztül vesznek fel (gyökereik nincsenek is), így nem élősködők, nem tesznek semmilyen kárt a fákban. Mint láttuk, nagyon érzékenyek a levegőminőségre, és igen lassan nőnek, évente alig 1-2 mm-t.
Nagyon érdekes, hogy:
- fentiek mellett mégis közülük kerülnek ki a Föld legidősebb élőlényei - gyakoriak a többszáz éves zuzmók, de van több ezer éves is!
- miközben nagyon rosszul tűrik a káros emberi tevékenységgel járó zavarást, bolygatást, szennyezést, mégis megélnek a legextrémebb természetes körülmények között is (pl. sarkvidéki tundrán, forró és száraz sivatagokban, sziklákon, mérgező meddőhányókon).
Örüljünk hát ezeknek az apró kis lényeknek, és vigyázzunk rájuk!
 |
| Gazdag zuzmótelep mohával tarkítva egy gazdagréti fán - Fotó: Katona Noémi |
Egy élő rendszer
Előbbiekkel kapcsolatban láthattuk, hogy egy tájat, egy városrészt szemlélve érdemes mindig rendszerben gondolkodni - egy élőhelyen, egy életközösségben ugyanis
minden mindennel összefügg. Igaz ez a Gazdagrétet és környékét benépesítő élővilágra is. E táj ökoszisztémájához hozzátartoznak a benne élő
növények,
állatok, de ugyanúgy a számunkra többnyire láthatatlan
gombák,
baktériumok és egyéb élőlények. A rendszer része ugyanakkor a
levegő, a
talaj, a
víz, a
napfény, de még
épületeink is. És persze mi magunk,
emberek is alkotóelemei vagyunk ennek a sokrétű életközösségének (
már az ősidők óta).
 |
A Nagyszeben tér melletti Charbel park néhány éve, az akkor még működő "Föld ereje" szökőkúttal
Fotó: Katona Noémi |
A rendszer minden eleme hatással van hát egymásra, és minden őshonos elemének megvan a maga fontos szerepe. (Őshonos: természetes módon van jelen, több ezer éve. Invazív: olyan idegenhonos faj, mely agresszíven terjed, kiszorítva az őshonos fajokat, felborítja az élőhely egyensúlyát, akár teljesen tönkre is teheti.)
Természetes működésében, egyensúlyában tehát semmi sem káros – akkor válik egy elem azzá, ha valami miatt kibillen az egyensúlyból, túlburjánzik, vagy ha eleve nem ide való, invazív faj.
Mi emberek is mindenre hatással vagyunk e tájban, és ránk is minden hatással van, ezért meg kellene találnunk újra
saját egyensúlyi helyzetünket a táj, az otthonunk rendszerében.
Még városban is számos lehetőség van arra, hogy együttműködjünk a természet folyamataival. A következő fejezetekben
gazdagréti jó példákat és kiindulási alapokat veszünk szemügyre, melyek megmutatják, hogy ezen a sűrűn lakott helyen is lehet természetesebb az élővilág, és van mód arra, hogy közelítsünk az egyensúlyhoz.
Források:
