 |
| Dob utca Forrás: welovebudapest.com |
Erről beszélt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is annak idején a Qubit portálnak adott interjújában. Említi pédául, hogy "a globálisan dollármilliárdokban mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó beporzó rovarok, méh- és lepkefajok" sokszor egyetlen menedékévé a városi parkok, kertek válnak, "miközben az ipari termelést végző agrárszektorban komplex szerekkel irtják őket".
Érdemes tehát átértékelni a városok ökológiai szerepét, és meglátni bennük a néha kínálkozó, máskor rejtett lehetőségeket.
A város határán belül sem ér véget a természet!
Igen, a város nehéz terep, de számos olyan elképzelés működik már ma is a gyakorlatban, ami rámutat, hogy ennél sokkal természetközelibb helyekké válhatnak még nagyobb településeink is.
Saját fővárosunk ráadásul az egyik legjobb példa az ökológiailag fontos városi területeket tekintve, hiszen 2024-re Budapest olyasmit ért el, amit addig európai nagyváros még nem: az Európai Unió LIFE pályázatának Biológiai sokféleség kategóriájában nyertünk, ahol rendszerint Nemzeti Parkok és Bioszféra rezervátumok uralják a terepet.
Városunk határain belül ugyanis rengetek különleges természeti értéket tudunk felmutatni a gyógyvizektől kezdve a barlangokon keresztül, az értékes szikes réten át. Ezeken kívül a parkok, városi rétek, erdős területek, a vizes élőhelyek, tavak (akár kicsi kerti tavak), folyópartok mind-mind hozzásegíthetnek minket egy olyan környezet kialakításához, mely a mi életfeltételeinket is jelentősen javítja: tiszta levegővel, elegendő vízzel, a nyári hőhullámok mérséklésével stb.
MIT TEHETÜNK MI ITT LAKÓK, MIRE LENNE SZÜKSÉG?
 |
| A 3. kerületi Mocsárosdűlő legelője Forrás: qubit.hu |
2. Azután tisztában kell lennünk közvetlen környezetünk szereplőivel és folyamataival pl.:
- környékünk vízrajza, vízkörforgása: Honnan jön a mi vizünk, és hova megy? (ivóvíz, csapadékvíz, szennyvíz)
- talajaink jellemzői, állapota: Környékünk talajai épek? Kapnak elég víz- és tápanyagutánpótlást?
- növények és állatok "működései" pl.: Mire figyeljünk a városi fák, cserjék és városi rétek esetén, mire van szükségük az egészséges fejlődéshez? Milyen állatok élnek együtt velünk, mivel járulnak hozzá a jólétünkhöz, és mi mivel segíthetjük őket cserébe?
Molnár Zsolt szerint "műveltségünk meghatározása során úgy alakult, hogy az ökológiainak nevezett tudás nem szerves része annak. Ha nem tudok Adytól idézni, akkor műveletlen vagyok, ha nem tudok kétféle füvet megkülönböztetni, akkor csupán nem vagyok biológus".
Molnár Zsolt idézte Györffy István 1942-ben leírt gondolatait is:
"A hagyományos népi műveltség kerek egész – a falusi élet minden vonatkozására kiterjedő – művelődés. Nem 8-10 tantárgya van, mint az iskolának, hanem száz és száz. A parasztember a legapróbb részletekig ismeri háziállatait, a talajnemeket, az időjárást, tud szerszámot csinálni, házat építeni, halászni, vadászni, háziállatot tenyészteni, földet művelni, embert, állatot gyógyítani. Ismeri a füveket, fákat, madarakat, bogarakat, és azok természetét, hasznát, kárát. A nap állásából, a csillagok járásából megmondja az időt. Tud mesélni, dalolni, táncolni, játszani, fonni, szőni, varrni, főzni stb."
 |
| Zöld város, Veszprém Forrás: innoteka.hu |
- a városi rétek, méhlegelők sikere a diverzitás növelésében, hősziget hatás mérséklésében stb.,
- a városi szúnyolgállományt tizedelő, panellakó sarlósfecske- és denevér populációk védelme,
- talajhelyreállítás pl. az avar helybenhagyásával,
- városi patakok újra élővé tétele,
- ökoparkok, városi gyümölcsösök,
- zöldhomlokzatok, zöldtetők.
Utóbbi ponttal kapcsolatban ide kívánkozik a korábban idézett Bardóczi Sándor beszélgetésből két gondolat Budapestre vonatkoztatva:
- "A természetessel megegyező vagy azokhoz hasonló növénytársulásokból kialakított zöld tetőknél a felhőszakadásként érkező csapadék késleltetve (és kisebb mennyiségben – K.N.) kerül a csatornarendszerbe, és sokkal tisztább is."
- "A függőleges felületekre telepített növényzet is enyhíthetne a nyaranta egyre elviselhetetlenebb városi forróságon. Erre leginkább a kúszónövények alkalmasak, amelyek a legsilányabb földben is megélnek, ha megfelelő a talajmélység alattuk. A hosszú karógyökereikkel ugyanis 20-30 méterre is képesek lehatolni, ahol a rétegvizekből táplálkoznak. A budapesti (főleg belvárosi - K.N.) talajokat úgy kell elképzelni, hogy van 2-5 méter vastag, világháborús és korábbi romokból álló sitt, ami sok helyen össze van cementálódva. Ha ezen át tud törni a gyökér, akkor a pesti oldalon elérte a mocsarat, és nyert ügye van. A repkényből, vadszőlőből, borostyánból álló extenzív ökoszisztémák telepíthetők fenntartható módon."
Lehetőségeink tehát vannak bőven, csak fel kellene eszmélni, és elfogadni, hogy nélkülünk, a városok változása, a városi szemlélet változása nélkül ez nem fog menni. Nem dughatjuk egyre mélyebbre a fejünket a homokba. Az élhetőbb és egészségesebb városokért egyszerűen muszáj lesz a természet folyamatait számításba venni, a természet többi szereplőjét partnerként kezelni. És rá kellene jönni, hogy ezzel mi is csak nyerhetünk, hiszen a természet szempontjából kellemesebb város, egészségesebb és kellemesebb élőhelyünkként, végső soron a mi javunkat szolgálja.