18. Gazdagrét növényvilága – Természetközeli élőhelyek lehetőségei a lakótelepen (példákkal)

Írta: Katona Noémi

Az előző fejezetekből is láthattuk, hogy Gazdagrétről szinte bármely irányba elindulva hamarosan változatosan szép természeti környezetbe érkezünk. Sétálhatunk erdőben, réteken, hegyen, völgyön, sziklaszirt tövében.

A természeti látnivalókban bővelkedő környék azonban nem jelenti azt, hogy a természet csak a lakótelepen kívül kezdődik. Nem csak a nemzeti parkokban vagy az erdőkben találkozhatunk vele – itt van a városokban is. Az épített környezet hézagaiban, természetszerű szigeteiben is van tehát helye, és jó helye lehet az őshonos élővilágnak.

Őshonos hársak és juharok sora borítja zöldbe a Kaptató sétányt - Fotó: Katona Noémi

Miért jó ez nekünk?

A természetközelibb zöldterületek védelmet nyújtanak nekünk a levegőszennyezés, egyes kártevők elszaporodása, és – nem utolsó sorban – az időjárás szélsőségei ellen. Például a dús, egészséges fás ligetek környezetében kisebb a forróság és a szárazság nyáron.

Ne feledkezzünk meg a lelki, pszichés és egyéb pozitív egészségügyi hatásokról sem: a természet jelenléte kellemesebbé, barátságosabbá teszi életterünket, sőt, az egyik legfontosabb tényezőt jelenti életminőségünket, vagy akár életkilátásainkat illetően.

Szerencsénkre Gazdagrétet is átszövi az itteni táj természetes növényzetének és őshonos állatainak hálózata. Az őshonos fajokról, azok fontosságáról, valamint arról, hogy mit jelent és miért előnyös nekünk a biodiverzitás, a következő fejezetben lesz szó. Ebben a fejezetben pedig látni fogjuk, hogy Gazdagréten jelenleg is vannak természetes élőhelyekre emlékeztető növénytárulások, melyekből kis odafigyeléssel egészen természetközeli parkrészleteket lehet kialakítani.

1. Zárt lombú fás élőhely

Zárt erdő ágrendszere télen - Fotó: Katona Noémi

Erdőre emlékeztető lombkoronaszint

Példa: a Csikihegyek utca 8-16. mögött húzódó parkrészlet.

Természetessége továbbfejleszthető:

avar helybenhagyásával,
(dúsabb) cserjeszint kialakításával (legalább helyenként),
holtfák meghagyásával.

Talajvédelem, talaj-helyreállítás: Talajaink a kizsigerelő használat hatására igen rossz állapotúakká válnak, akár ki is merülhetnek, és ez nem csak a nagyüzemi mezőgazdasági területekre, de településeinkre is igaz. Egészséges talaj nélkül pedig nincs egészséges növényzet, egészséges vízháztartás, klímakiegyenlítő hatás sem:

csak az egészséges talaj tud pl. nagy lombtömegű fákat eltartani, amik tisztítják levegőnket és árnyat adnak nekünk a nyári hőségben;
az egészséges talaj és a belőle élő növényzet képes biztosítani a fokozatos párologtatást, ami helyi szinten enyhíti a hőhullámok hatásait.

Őszi avarszőnyeg Gazdagréten - Fotó: Katona Noémi

Hogyan védhetjük a talajt? A sűrűn fásított parkokban pl. könnyen megvalósítható az erdei jellegű talajvédelem, talaj-visszaépítés, egyszerűen az avar helybenhagyásával. Így megvédhetjük:

a talajt a fizikai erózióval szemben (szél, lemosódás),
a gyors és túlzott kiszáradástól,
a túlzott letömörödéstől,
és tápanyagának kimerülésétől is, hiszen biztosítjuk a szerves anyag utánpótlást, miközben helyreállíthatjuk, óvjuk a talajéletet is, ami ezt a szerves anyagot tápanyaggá alakítja.

(Mindezzel bővebben külön bejegyzésben foglalkoztunk 'A talaj és a város' címmel.)

Holtfa az egyik gazdagréti kiskertben
Fotó Katona Noémi

Holtfa – a korhadéklakók és odúlakók paradicsoma. A természetes erdő a Föld legegészségesebb életközösségeinek egyike, és benne a fáknak holtukban is kitüntetett szerepük van. Hosszú évekig nyújtanak pótolhatatlan élőhelyet a korhadéklakók számára, és szolgálnak lakhelyül az odúlakó állatoknak is (mókus, pele, denevér, bagoly, harkály, cinege stb.). Egy gondozott parkban, kertben sem kell mindezt nélkülözni! A lábon hagyott, biztonságos magasságig visszavágott holtfa megmaradt törzse és gyökérzete szépen lassan bomlik majd le, miközben betölti az erdőből ismert szerepét.

A talajéletre, lebontó szervezetkre és avarlakókra a cikk végén majd visszatérünk még egy kicsit.

2. Ligetes fás élőhely

Fás liget egy gazdagréti rézsűn - Fotó: Katona Noémi

Fás legelőkhöz hasonló

Példa: parkrészlet a Gazdagréti út menti rézsűn, a Torbágy utca házai mögött.

A fás legelő a legváltozatosabb élőhelyek egyike mivel „átmeneti” jellegű, így a nyílt gyepek és a zárt erdők élővilágából is sokat fel tud mutatni. A városi parkok, ligetek igen sokban hasonlítanak ezekhez, csak a parkokban nem a legeltetés, hanem a fűnyírás, kaszálás tartja fenn ezt a fásultsági szintet. Itt is oda kell figyelni a tápanyag-utánpótlásra, hiszen a fűnyírás és az őszi avar összegyűjtése során általában minden növényi anyag elszállításra kerül.

Érdemes tehát az ilyen parkokban is legalább kialakítani olyan félreesőbb foltokat, ahol helyben maradhat az avar (pl. bokrok tövében, fák alatt), és a fűnyírás után sem muszáj elvinni a növényi „hulladékot” (valójában értékes tápanyagot), hanem hagyhatjuk helyben lebomlani, vagy mulcsként elhelyezhető szintén fák, bokrok tövébe.

(Mindehhez ugyancsak a korábban említett 'A talaj és a város' című bejegyzést ajánlom elolvasni.)

3. Napsütötte, vadvirágos rét

Vadvirágos rét Gazdagrét környékén őshonos növényekkel
(százszorszép, apró gólyaorr, gémorrfű, tyúkhúr)
Fotó: Katona Noémi

Természetes nyílt gyepekkel rokon élőhely

Példa: a Törökugrató utca Gazdagréti út felöli végénél található domboldal.

A gyepekkel kapcsolatban érdemes tudatosítani, hogy ökológiailag (tehát a természetes folyamatok és az élővilág szempontjából) NEM a pár centisre nyírt gyep a „szép”. A kevésbé használt területeken, pl. rézsűkön, semmi akadálya annak, hogy évi kevés és jól időzített (május utáni 1-3) kaszálás mellett „magasan tartsuk” a városi rétek növényzetét. Így hagyjuk a virágokat virulni, elnyílni, termést érlelni, magjukat elszórni, miközben megszámlálhatatlan apró, de fontos élőlénynek nyújtanak élőhelyet, táplálékot a felszín felett, és a felszín alatt is, védik a talajt, és javítják a terület mikroklímáját.

A vadvirágos gyep előnyei az egyfajú, fűvel beültetett területtel szemben:

Természetbarát kertünk
Forrás: Magyar Rovartani Társaság

A párologtatásban számottevő szerepe van: fokozatosan, és nyáron szinte folyamatosan párologtat, tehát hőelvonással hűti környezetét.
Sokkal ellenállóbb: Jobban bírja az időjárás viszontagságait, aszályos nyarakon sem ég úgy ki, mint az egynemű gyepszőnyeg. Jóval könnyebben, kevesebb befektetett energiával tartható fenn - tehát kisebb kibocsátással, kisebb ökológiai lábnyommal: ritkábban kell nyírni, öntözést nem igényel. Ráadásul ellenállóbb a betegségekkel, kártevőkkel szemben is.
Alacsonyabb a tápanyagigénye, rosszabb minőségű talajon is dúsan virul. Sőt! Több fajuk egyenesen javítja a talajt: a pitypang például karógyökereivel lazítja, a pillangós virágúak közé tartozó lóhere és bükköny nitrogén-megkötő gyökérzete pedig tápanyaggal dúsítja. Egy magasan tartott gyep alatt ráadásul – mivel nem szárad ki annyira - jellemzően nem repedezik a talaj, ezért kisebb az aszály és az talajpusztulás kockázata.
Szemet gyönyörködtető, vidám látványával, évszakonként változó virágdíszével lelki jólétünkért is sokat tesz. Egyes fajai még enyhe teleken is virágoznak, ilyen pl. a kedves kis százszorszép.

(A városi vadvirágos gyepekkel kapcsolatban további olvasnivaló lent, a források között található.)

Gazdagréti gyógynövények: Tudtad, hogy a gazdagréti gyepek őshonos növényei között számos gyógyhatású rejtőzik? Nézzünk meg néhány példát Dr. Juhász Lajos és Dr. Zsigrai György Gyógynövények úton, útfélen című könyve alapján:

Pitypang, erdei mályva, lándzsás útifű - Fotók: Katona Noémi

Pongyolapitypang (gyermekláncfű): emésztés javító, vízhajtó, epe- és májbántalmak ellen, magas vércukorszint csökkentésére.
Erdei mályva: köhögéscsillapító, nyákoldó, hashajtó, immunrendszert élénkíti, szájüregi és torkot érintő fertőzések esetén öblögetőszer.
Lándzsás útifű: sebgyógyító, köhögéscsillapító, nyákoldó, immunrendszert erősítő.
Cickafark: sebgyógyító, íny- és kötőhártya gyulladás ellen, emésztésjavító, nőgyógyászati problémák ellen.
Mezei katáng: máj- és epebántalmakra, emésztési zavarokra.
Gémorrfű (bürökgémorr): vérzéscsillapító hatású, bélvérzés, bélgyulladás, gyomorvérzés, bőrgyulladás kezelésére alkalmazzák. Vizelethajtásra és alacsony vérnyomás emelésére is használatos.
Pásztortáska: izomfájdalmak enyhítésére, vérző sebekre, ekcémás tünetek kezelésére, menstruációs ciklus szabályozására.

Cickafark, katáng, gémorr, pásztortáska - Fotó: Katona Noémi

Kis betekintés a parányok világába

Előbbiekben láthattuk, hogy a dús növényvilág, a változatos élőhelyek alapja az egészséges talaj és talajélet. Sokaknak azonban nehezére eshet kapcsolódni hozzájuk, hiába emlegetjük egyre gyakrabban a talajéletet, az avarlakókat, a lebontó szervezeteket, és hogy egy egész, nyüzsgő kis világ éli életét a talpunk alatt, mert ezek az apró lények többnyire szemünk elől teljesen rejtetten ténykednek. Most azonban az alábbi videó segítségével végre bepillanthatunk ebbe a meglepően kedves közegbe.

A főszereplő a már nevében is elképesztően cuki gömböcugróka: itt éppen egy vizes élőhelyen láthatjuk, de a videóban szereplő ártalmatlan állatkák még szobanövényeink földjében is előfordulhatnak. A nyirkos környezetet szeretik, ugyanakkor utálnak víz alá kerülni, így az otthoni locsoláskor pattogó virágföld igazából sok-sok menekülő gömböcugróka, ugróvillás lehet.

Gyönyörködjünk hát egy kicsit abban, ahogy a (kb. fél miliméteres!) gömböcugróka mosakszik, míg körülötte egyéb ugróvillások mászkálnak, motoznak! :) És később se feledjük, hogy egy marék élettel teli földben több millió élőlény lakozik...