Írta: Katona Noémi
 |
| Forrás: tudatosvasarlo.hu |
Legjobb, legegészségesebb, legtáplálóbb élelmiszer az, ami:
- szezonális (bővebben itt) vagy jól tárolható (szárított, aszalt, magvak, méz, gabona stb.),
- helyi / hazai (jelen bejegyzés témája), és
- bio- / ökológiai gazdálkozásból, fenntartható forrásból származik (bővebben pl. itt).
Ha boltban vagy interneten vásárolunk, akkor is érdemes ezeket előnyben részesíteni, és amennyire lehet törekedni a csomagolás-mentességre is, de minél több élelmiszerhez tudunk közvetlenül a termelőtől hozzájutni, annál jobb.
Ebben a bejegyzésben:
- a helyi élelmiszer előnyeivel,
- a rövid ellátási láncok jellemzőivel (+ videó) és
- a közösségi gazdaságokkal (csatlakozási lehetőségekkel is) foglalkozunk.
___________________________________
Miért jó helyi élelmiszert választani?
1. Mert általában finomabb: pl. a messziről érkező gyümölcsöt éretlenül szedik le (hogy a hosszabb szállítás alatt ne menjen tönkre), majd sokszor mesterségesen érelik.
2. Mert egészségesebb:
- az előbbiekből adódóan nagyobb a beltartalmi értéke,
- a messziről érkező gyümölcsnél maradva, azokat sokszor erős gombaölőkkel kezelik, nehogy a hosszú út alatt penészesek legyenek.
3. Mert fenntarthatóbb:
- a szállítás nem ígényel annyi energiát, nem égetnek el annyi energiahordozót,
- a csomagolási igénye is jóval kisebb, a csomagolás pedig rengetek műanyag és papír hulladékkal jár.
4. Mert a helyi gazdaságot erősítjük, helyi szereplőkhöz jut a pénzünk, (helyi gazdák, helyi piacok), akik azt nagy valószínűséggel szintén helyben fogják elkölteni.
5. Mert így közvetlenebb kapcsolatunk van a termelővel, ami:
- emberibbé, kellemesebbé teszi a vásárlást,
- nagyobb valószínűséggel tudunk információhoz jutni a termékkel kapcsolatban,
- közvetlenebb ráhatásunk van a termelési módszerekre.
(Helyi termék nyilván nem csupán az élelmiszer lehet, de ebben a bejegyzésben most ezekre összpontosítunk.)
Az ellátási láncról
Azon túl, hogy helyi terméket választunk, úgy tudunk még fenntarthatóbb módon vásárolni, ha törekszünk a rövid ellátási láncra, tehát ha a termék minél rövidebb úton, minél kevesebb szereplőn át jut el hozzánk. Ennek fontosságát szépen szemlélteti az alábbi videó.
(Vásárlási kultúránk csapdáiról, a fogyasztói társadalom árnyoldalairól pedig egy másik bejegyzésünkből tájékozódhatsz bővebben.)
Helyi élelmiszert rövid úton, de honnan?
1. Az élelmiszert tekintve a legközvetlenebb módjai a vásárlásnak, amikor magától a termelőtől vesszük meg az árut:
- hagyományos kistermelői piacok pl. Gazdagréti piac kistermelői (Nagyszeben tér szombat délelőtt), 12. kerületi Biopiac (Gesztenyéskert és MOM Kultúrális központ közötti téren, szombat délelőtt), Fehérvári úti piac kistermelői (nyitva hétfőtől szombatig);
- újabb keletű közösségi gazdaságok (ld. lentebb);
- találhatunk más termelőket is, akiknek van a közelben átvevő pontjuk, vagy szállítanak házhoz.
2. A következő fokozat, mikor a termelő és közöttünk csak egy szereplő van, ha a termelőket közvetlenül összefogó viszonteladótól veszünk helyi terméket.
Ez lehet egy hentes, zöldséges (piacon vagy saját üzletben), de lehet farm-to-table elvnek megfelelően működő, internetes rendelésekkel operáló szereplő is.
FONTOS, hogy ne féljünk, ne szégyelljük kérdezni az eladótól, termelőtől: honnan van az áru, mivel kezelte a termést, hogyan tartja az állatot stb.
Jogunk van tudni, mire költjük a pénzünket, mit támogatunk a vásárlásunkkal, hiszen pont a tudatos vásárlással tudunk az igényeinknek megfelelő irányba hatni a kínálatra, a gazdaságra.
Mi is az a közösségi gazdaság?
Nézzük meg a Tudatos Vásárlók ismertetője alapján.
A közösségi mezőgazdálkodás egy olyan együttműködés, amelyben egy gazdálkodó és vásárlói alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást.
A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszert kapnak.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket. „Részes rendszerek” esetében a gazda mindent szétoszt a tagok között, ami megterem.
A hetente érkező, éppen szezonális, frissen termett, általában bio minőségű zöldséggel, gyümölccsel, tojással, hússal megrakott dobozokat a közösség tagjai gazdaságtól függően egy helyi átvevőponton vagy otthonukban vehetik át. A gazdaságok jellemzően az év 10 hónapjában biztosítják a friss élelmiszert a családoknak. Néhány gazdaság a téli hónapokban szünetet tart.
Hogyan csatlakozhatsz?
A közösségi gazdaságok Budapest környékén és több vidéki kis-és nagyváros közelében működnek, így gyakorlatilag az ország bármely pontján csatlakozhatunk egy közelünkbe eső ilyen közösséghez.
Az itthon is egyre népszerűbb közösségi mezőgazdálkodás mozgalmát a Tudatos Vásárlók Egyesülete fogja össze Magyarországon. A gazdaságok aktuális listáját, hogy épp kik várnak csatlakozókat minden évben a közlik.