Írta: Katona Noémi
 |
| Zöld küllő - Fotó: Katona Noémi |
A vadon élő emlősök közül gyakran látni mókust, sünt, néha az erdei egér is felbukkan. A szeméttárolók környékét előszeretettel látogató patkányokat nyest és néha róka is pusztítja. A denevérek pedig a szúnyogok irtásáról gondoskodnak.
A köveken és házfalakon gyíkok sütkéreznek, a hűvösben béka pihen. A parkok és erkélyek virágait számos lepke, pillangó látogatja, köztük a bohókás kinézetű kacsafarkú szender. Mindeközben számtalan más gerinctelen állatka munkálkodik azon, hogy ez az általunk Gazdagrét környékének nevezett élőhely rendben működjön, meg tudjon birkózni a felmerülő kihívásokkal (az extrém időjárási körülmények, invazív fajok vagy szennyezés stb.), és képes legyen a megújulásra.
 |
| Apró szépségek: aranyos bábarabló, díszes darázscincér, aranyos rózsabogár Fotók: Katona Noémi |
Beporzók
 |
| Nappali pávaszem - Fotó: Katona Noémi |
Ragadozók
 |
| Fali gyík - Fotó: Katona Noémi |
- a nyest a galambok egyik legveszedelmesebb ellensége, de fogyasztja az egeret, sőt a patkányt is;
- a denevérek rengeteg szúnyogot megesznek;
- a gyíkok pusztítják a legyet, a poloskát;
- a pókok hálójukkal nagyon sok legyet, szúnyogot, muslicát, molylepkét stb. kapnak el;
- a sokunk számára ijesztő kinézetű pókszázlábú a lakásba jutó rovarokat, még a csótányt is levadássza, de minket, embereket nem bánt;
- a varangyok a különféle rovarok mellett a meztelencsigákat is pusztítják;
- a sün rengeteg meztelencsigát, de mellette sáskát, pajort is eszik.
 |
| Éti csiga - Fotó: Katona Noémi |
 |
| Fent: Kardoslepke - Fotó: Katona Noémi |
- Az illatos, színes virágok vonzzák a beporzó rovarokat. Fontos, hogy kora tavasztól késő őszig mindig virágozzon valami a környéken, így mindig legyen, ami odacsábítja őket. A más-más időben virágzó fák (pl. juharok, hársfák), a különböző, jó mézelő gyógy- és fűszernövények, valamint az egész évben virágos, fajgazdag gyep biztosíték arra, hogy soha se maradjanak éhen kis segítőink.
- Ne használjunk kültéren semmilyen rovarirtót, gyomirtót, vegyszert, ami beláthatatlanul károsíthatja az élővilágot!
 |
| Fent: Alvó denevér - Fotó: Katona Noémi |
- A sünök és békák átteleléséhez már az is sokat segít, ha egy-két avarkupac megmarad pl. a bokrok tövében télire, ami alá elbújva átvészelhetik a nagy hidegeket. Építhetünk kifejezetten „békagarázsnak” szánt farakást is, vagy „süntanyát” a házak mögötti, kevésbé forgalmas kiskertekbe: rakjunk kupacot kisebb-nagyobb gallyakból, ágnyesedékből és száraz levelekből a kert egy védettebb, zártabb részén.
 |
| Fent: A szitakötő is ragadozó rovar Fotó: Katona Noémi |
- Készíthetünk és kihelyezhetünk rovarhotelt, amiben sok hasznos rovar talál menedéket.
- Ami pedig talán a legfontosabb: lehetőleg ne zavarjuk, és SOHA ne bántsuk ezeket a kis állatokat!
A sok-sok állat közül a következőkben egy madárfajt veszünk jobban szemügyre, a sarlósfecskéket, mert ők kifejezetten a lakótelepi panelházakhoz kötődnek, életmódjuk rendkívül különleges, sokat köszönhetünk nekik, ugyanakkor (mivel nincsenek túlzottan szem előtt) viszonylag kevéssé ismertek.
A sarlós fecske
Lételeme a levegő, otthona egy panelház, AVAGY még egy épület is működhet együtt a természettel.
A gazdagréti panelházak fölött cikázva röppenő sarlós fecskék jellegzetes hangja sokunk számára összefonódik a napsütéses nyárral. Mint írtam, kifejezetten a lakótelepi panelházainkhoz kötődnek, ugyanis az azok tetőszerkezetében lévő szellőzőnyílásokban fészkelnek. Fontos tudni, hogy ezzel nem okoznak semmilyen kárt az épületben. Mindeközben pedig rengeteg szúnyogot, rovart fogyasztanak el - ők a mi természetes szúnyogírtóink. :)
(A sarlósfecskék munkáját éjszaka kiegészítő denevérek egyébként szintén a házakon laknak, az épületek réseiben bújnak meg nappal, és ők ezzel ugyancsak nem tesznek kárt, mert meglévő lyukakba, üregekbe költöznek be, nem ásnak, kaparnak, nem károsítják a falat stb.)
 |
| A sarlósfecske repülés közbeni alakjáról kapta a nevét Kép forrása: ng.24.hu |
A levegőben esznek, ott párzanak, sőt a levegőben alszanak, nagyon magasan, lassan keringve. Repülő rovarokkal, főként szúnyogokkal, legyekkel, kabócafélékkel táplálkoznak. Fészekanyagot is a levegőből gyűjtenek (pl. nyárfaszöszt és madártollat). Lábuk járásra nem is alkalmas, csak kapaszkodásra.
Rossz idő esetén a szülők kénytelenek odébbállni az időjárási frontot elkerülve, és akár több száz kilométerre is elrepülnek a fészkektől. Emiatt egyik népi nevük az esőfecske, mert hirtelen eltűnésük jól jelzi a várható időjárást. Ilyenkor a fiókák a hibernáció egy formájával, az úgynevezett „éhségalvással” akár egy-két hétig is képesek táplálék nélkül túlélni!
 |
| Sarlósfecskék - Kép forrása: ng.24.hu |
A szúnyog-tizedelő sarlósfecskék tehát nagyon jó, közvetlen hatással vannak a mi életkörülményeinkre is, lakótelepi létüket azonban sokszor ellehetetlenítjűk, akár úgy, hogy észre sem vesszük: Nyilván nem tesz jót nekik a (szerencsére egyre több helyen beszüntetett) vegyszeres szúnyogirtás sem, de amivel egy csapásra felszámolhatjuk telepeiket (és egyébként a denevérekét is), az az átgondolatlan és/vagy rosszul időzített panelfelújítás, -szigetelés. Az előbb említett fészkelő-/szellőzőnyílásokat a panelfelújítások alkalmával ugyanis rendszerint berácsozzák, így azok a madarak számára hozzáférhetetlenné válnak.
Panelfelújítás előtt mind a sarlósfecskék, mind a denevérek miatt érdemes egyeztetni az MME vagy az illetékes nemzeti park szakértőivel. Megoldást nyújthat:
- a munkálatok megfelelő időzítése: költési időn kívül, augusztus elejétől április végéig (a tavaszra vagy kora őszre való időzítés a denevérekre tekintettel is megoldható),
- a direkt sarlósfecskék részére kifejlesztett mesterséges odúk és odútelepek kihelyezése. A számukra megalkotott odúk elhelyezésére kifejezetten a magas, lapostetős épületek a legmegfelelőbbek, így bármelyik panelházon használhatóak, és akár ott is megpróbálkozhatunk velük, ahol eddig nem fészkeltek.
Házaink tehát elsősorban a sziklákhoz való hasonlóságuknak köszönhetően élőhelyet nyújthatanak az eredetileg többnyire sziklafalakon, azok peremein vagy hasadékaiban élő állatoknak. A gazdagréti sarlósfecskék élő bizonyítékai annak, hogy még épületeink is lehetnek egy élőhely kedvező hatású alkotórészei.
Források:
Házfelújításról: