Írta: Katona Noémi
Hosszúrét gyönyörű, kézzelfogható példája a természet öngyógyító folyamatainak, melyek maguktól is a helyreállítás irányába mozdulnak, ha engedjük őket működni - a természet gyógyul, ha hagyjuk.
 |
| Hosszúrét - Fotó: Katona Noémi |
Hosszúrét élővilága: Az egykori ültetvények helyén ma lényegében egy gyümölcsfákkal tarkított, erdőszélhez hasonló élőhellyel találkozunk vaddisznókkal, rókával, sünnel, erdei egérrel, mókussal, fakopánccsal, zöld küllővel, vörös vércsével, tövisszúró gébiccsel, számos varjú-, galamb- és rengeteg énekes madár fajjal, gyíkokkal, denevérekkel, valamint az ízeltlábúak, puhatestűek és egyéb apró lények megszámlálhatatlan sokféleségével. Az utóbbi években többen is tanulmányozták a területet (még a National Geographic is felfigyelt rá).
 |
| Hosszúréten, az egyik Zöld Körös kirándulásunkon Fotó: Katona Noémi |
Hosszúrét kiemelt jelentősége tehát fentiekből is adódik amellett, hogy a sűrűn lakott városrészek esetén pótolhatatlanok az ilyen természetközeli zöldterületek által nyújtott ökológiai szolgáltatások, mint pl. a levegő tisztítása, frissítése, zajártalom csökkentése, hőszigethatás csökkentése, az egyre gyakoribb hőhullámok hatásainak mérséklése párologtatás, árnyékolás és a talaj vízháztartásának javítása által. Nem utolsó sorban testi és mentális egészségünkre is jó hatással vannak ezek a területek: szakemberek szerint "a bennünket körülvevő környezet, a természet az egyik legfontosabb tényezőt jelenti az életminőségünket, sőt, akár az életkilátásainkat illetően".
Hosszúrét alján egy vízzel jobban ellátott kis területet, a Hosszúréti záportározót találjuk. Ennek vízügyi szerepe, hogy hirtelen zivatarok idején a Madárhegy felől lezúduló nagy mennyiségű csapadékot felfogja, elsősorban a Budaörsi út védelmében. Erről egyik tagunk, Szabó Eszter és lánya, Darányi Anna rövid videót is készítettek. (A videóhoz felhasznált fényképeket Réder Ferenc – biológus mérnök, fejlesztéspolitikai szaktanácsadó, a Patakrevitalizáció szószólója – készítette a helyszínen, egyik Zöld Körös kirándulásunk alkalmával.)
A patak: Hosszúrét mentén, a Határ-árokban folyik végig kis patakunk, a Keserű-ér vize. Ennek medrét is kibetonozták, nyilván a korábban már említett, időnként hirtelen lezúduló csapadék miatt (ld. a régészeti kutatásokról szóló fejezetet és a gazdagréti Szentháromság-szobor történetét).
A vízfolyásoknak azonban két szerepe is van:
- egyrészt elvezetik a többlet vizeket,
- másrészt vízzel látják el az útjukba eső területeket azáltal, hogy vizük egy része a környező talajba beszivárog.
A gyorsan, betonmederben lefolyó víznek nincs alkalma ez utóbbira, így sem a növényzetet nem tudja táplálni, sem a talajvizet nem tudja pótolni. Így viszont a talajvíz szintje komolyan lecsökkenhet, megindulhat egy szárazodási folyamat, és a terület élővilága (minket embereket is beleértve) kevésbé lesz védett az aszályos időszakokkal szemben.
Ez a patak tehát ebben a formában sajnos nem tudja az itteni növényzetet a talajvíz pótlásával táplálni. Pedig a nedvesebb talaj ráadásul még erősebb klímakiegyenlítő hatással is bírna, hiszen hőhullámok idején minél melegebb van, annál intenzívebb párolgással, annál nagyobb mértékben hűti környezetét. (Czinder Mónika és Bajomi Bálint kutatásai során fel is merült a patak egyes partszakaszainak helyreállítasa, amire egyre több példa van világszerte.)
 |
| A Hosszúréti záportározóba érkező patak - Fotó: Katona Noémi |
A záportározó területén kis vizes élőhely alakult ki, időszakos, sekély tavacskával, apró nádassal, mely már a Budaörsi út túloldalán húzódó természetvédelmi terület szikes, nedves rétjeinek előhírnöke. (Ld. a következő fejezetet.)
Források:
Czinder Mónika és Bajomi Bálint kutatásai